moris di'ak

Menstruasaun: saida maka mane sira lahatene

SAPO TL, 19 de setembru de 2016

Tuir norma, mane sira lakomprende saida maka akontese ho siklu menstruál feto nian. Karik halo parte iha grupu ne’e, entaun haree dikas ne’ebé ami fó no mai hatene klean kona-ba menstruasaun.

fahe
Email
×

Favór ida verifika kampu sira ne'ebé asinaladu

Artigu ne'e fahe ho susesu ho .

Menstruasaun hanesan métodu naturál hosi isin, hodi prepara feto sira sai nu’udar inan nomós atu partu/tur-ahi. Faze ne’e importante duni, tanba feto sira presija atu sira-ninia kompañeiru iha pasiénsia barak, no tanba ne’e, maka koko atu hatene kona-ba TPM.


Parte úteru/oan-fatin bubu – Bainhira feto ida iha hela siklu menstruasaun, ninia oan-fatin bot no todan, lahanesan baibain. Tanba ne’e maka dalabarak, nia sente moras.


Hafo’er roupa – Maski feto sira sempre kuidadu, maibé baibain menstruasaun ne’ebé mai dalaruma latuir tempu, tanba ne’e hafo’er roupa no noda refere lafasil atu sai.


Menstruasaun ne’ebé mai lahó pré-avizu – Kada fulan, períudu menstruasaun nia lahanesan. Dalaruma iha fulan ida, nia mai lahamoras no uitoan, no fulan seluk bele mai barak no hamoras.


TPM laakontese de’it bainhira feto sira iha hela siklu menstruasaun – Dalabarak mane sira sente nervus, maibé feto sira mos sofre molok tama ba siklu menstruasaun, hanesan sente sensível iha parte peitu (susun), hamlaha, kolen no sente ulun parte sorin maka moras de’it.


Parede hosi parte oan-fatin nian, sensível liu – Durante ovulasaun, feto sira fasil liu atu hetan/isin-rua, tanba estrojéniu no projsterona ne’ebé sai hosi feto ninia isin aumenta iha úteru, durante siklu menstruasaun, tanba ne’e maka kria moras iha zona refere.


Tenke iha preparasaun – Feto sira sempre lori pensu ijiéniku hodi antesipa siklu menstruasaun. No produtu ho prazu naruk ne’e maka dalaruma karun.


Ladun iha forsa – Bainhira iha siklu menstruasaun, feto sira ladun iha forsa, no hakarak deskansa tanba isin kolen.


Tanba hamlaha dalabarak halo han ai-haan ne’ebé ladun fó saúde di’ak – Feto sira iha liu apetite atu han, tanba hormon barak. Sira mos sente laran sa’e-beik.


Hakarak halo relasaun sexuál, maibé laiha movimentu hosi liman – Maski hakarak halo relasaun sexuál, maibé sente moras maka’as no sente ladun di’ak.


Siklu menstruál ba feto hothotu lahanesan – Maski iha teoria balun, maibé tuir prova siklu hosi feto barak, maka mai hanesan.


SAPO TL ho Must Strazzera

komentáriu sira